A Soproni Szent György Dómtemplom leírása


A templom:
Műemlék templomunkat a 14. században kezdték építeni gót stílusban, majd a 17. században barokkizálták.
A templom 1779-től a Soproni Társaskáptalan székhelye, 1789-től plébániatemplom.
Méretei: oldalhomlokzat magassága 5m, gerincmagassága 17m, hosszúsága 49m, szélessége max. 25m, min. szélessége 11m. A torony 48m magas.

Homlokzat:
Az utcától három lépcsővel elválasztva nyílnak a kapuk a fal elé ugró, nyíláskeretező oszloppárokkal, fölöttük tagolt párkánnyal.  
A kapuzatok fölött gótikus domborműveket láthatunk, amelyek a templom építésével azonos időben, 1398 körül készültek: a jobb oldali Szent György harca a sárkánnyal-dombormű, a bal oldali Szent Margit életéből vett két jelenetet ábrázol. Egykor ezek mellett ovális barokk ablak nyílt. A gótikus domborművek csak az 1961-es homlokzatfeltáráskor kerültek elő.
A két bejárat között nyíló köríves zárású, felül kagylódíszes fülkében található, alul kissé előreugró konzolon Krisztus barokk szobra a bal kezében országalmával, jobbja áldást osztóan tartva.
A következő szinten elhelyezett két szoborfülkében balról Szűz Mária, jobbról Szent József alakja látható. A szobrokat ismeretlen mester készítette 1716-ban.
A gótikus templom eredeti oromvonalát az 1961-es helyreállítás alkalmával megjelölték a homlokzaton.
A két párkánnyal tagolt homlokzatot timpanon zárja le

Előcsarnok:
A templomba belépve egyhajós belső tér tárul elénk oldalkápolnákkal. A karzat alatti rész az előcsarnok, ami a hajótól vasráccsal van elválasztva, és amin oldalt két ajtó nyílik. A vasrács közepén festett vastáblán a Széchényi-címer található felirattal: Ad cultum perpetuum S.X.F. a hajdani Xavéri Szent Ferenc kápolnából (1763). Az előteret két toszkán oszlop három részre osztja. Az előtérben található egy nagyméretű Angyali Üdvözlet festmény, valamint két kisebb, Goretti Szent Máriát és Casciai Szent Ritát ábrázoló festmény.
A déli kiszögellésében Lourdes-i kápolnát alakítottak ki 1967-ben, mellette látható a Misszióskereszt. Itt található a feljárat a karzatra is.
Az északi oldalon található a Xavéri Szent Ferenc kápolna. Az oltárt 1873 után telepítették ide át, amikor elbontották a korábbi kápolnát. Az oltár 1763-ban készült. Képe Szent Ferenc halálát jeleníti meg. Középen tabernákulum található, ajtaján kehelyábrázolás, felette szentostyával. Az oltárkép két oldalán angyal szobrok, felettük aranyozott sugarak és angyalfejek közt Krisztusmonogram látható. Az oltáron Lisieux-i Kis Szent Teréz és Paduai Szent Antal szobra található.
Az oltár mellett kálvária csoport látható: nagyméretű színezett fa feszület, hozzá nem illő Szent János és Mária (Magdolna?) szobrokkal a 18. század közepéről.

Karzat:
A hajó felé a karzatmellvédén középen található császári kétfejű sas koronával a fején, tőle kétoldalt Krisztus és Mária neve címerre festve stukkó indadísszel.
A karzat oldalfalain szintén stukkók, vázából kinövő virágábrázolás látható, az orgona mögött pedig IHS stukkófelirat.
A karzaton áll az orgona, ami 1633-ban épült és a Kárpát-medence legrégibb működő templomi orgonája, illetve a Prágai Kis Jézus oltár.

Főhajó:
A főhajó tere 5 keresztboltozatos térre bomlik.
Az oldalfalak és a mennyezet stukkóit a 17. század utolsó negyedében és a 18. sz. elején készítették. A hajó falainak felső részét indadísszel, nehéz füzérekkel, kagylókkal díszítették. A kápolnák stukkói is erre a korra vallanak. A stukkókat feltehetően az olasz származású Pietro Antonio Conti készítette.
A padok a 17. század végéről származnak.
A hosszhajót megnyúlt körtetagos, bordás keresztboltozat fedi, melynek bordái és hevederei három oszlopból összeállított faloszlopkötegre támaszkodnak. Az oszlopkötegek három vékony hengertagból és köztük horonyból álló fejezettel vannak ellátva. Ez a tartórendszer a hajóban a léctagból álló övpárkányon megáll, illetve gyámkőszerűen a párkány alá nyúlik. Kivétel a déli hajó második szakasza, ahol a faloszlopok egészen a padozatig futnak le (lábazatuk új, amit Szakál Ernő készített 1949-ben).
A keresztutat Szakál Ernő készítette 1948-1958 között, harmonikusan beleillesztve a stukkódíszekbe.

Szentély:

A kétszakaszos, nyolcszög öt oldalával záruló szentélyben a boltozati bordák közös zárókőbe futnak össze. A hatsüveges boltozat mindenütt a párkányig lefutó oszlopkötegekre támaszkodik. A záróköveken aranyozott barokk csillagok, a boltozatok süvegein finom fonalas díszű stukkó látható. A szentély déli falában két óriási köríves ablak kapott helyet. Alattuk 1944-ig félkör alakú fülke volt, kupolájában aranyozott kagyló, körülötte a falon márványozott és aranyozott fonatos, szalagcsokros díszítés, ma a helyén gótikus ülőfülkét láthatunk az 1427 körüli évekből. Ülőpadja alatt megújított négykaréjos kő-vakrács található.
Főoltár: 1706-ban az eredeti főoltár megsemmisült. A mai főoltárt 1713-ban Eszterházi Mihály készíttette, mely oszlopokkal, párkányokkal tagolt mozgalmas barokk építmény. Négy oszlop három vertikális részre osztja az oltárt. Középen kiemelkedik az oltárkép: Szent György vértanúsága és megdicsőülése, amit a hagyomány Martino Altomonte műveként tart számon 1761-ből. A bal oldali oszlopok között íves párkányon, háttérben kagylódíszes stukkó keret között Loyolai Szent Ignác, a jobb oldaliak között pedig Xavéri Szent Ferenc szobra látható. Az oltárépítmény középütt felmagasodik: a két lizéna és az ívesen hajló orompárkány tartja a felhők és dicsfény övezte, üveglapra festett Krisztus-monogramot. Ez a felső rész 1765-ben Primes György adományából készült. Az egész oltár gazdagon aranyozott és márványfestésű. Az oltárasztalon a tabernákulumot három pár rokokó faragású fagyertyatartó, és két angyal aranyozott faszobra veszi körbe.
Stallumok: A szentély két oldalán egy-egy négy osztású stallum látható aranyozott, copfos dísszel. A támláknak keskeny és magas volutákkal elválasztott mezőiben allegórikus ábrázolások vannak, amikhez valamikor magyarázó feliratok is tartoztak. Oromzatuk hullámos lezárású, virágfüzéres dísszel. A stallumok 1780 körül készültek.
Szószék: A márványozott és aranyozott szószék 1693-ban készült, 1765-ben megújították. Ötoldalú kosarán kagylós aranyozott fülkében a négy evangélista és Krisztus szobra látható. A fülkék közt rokokó csigákból alakított félpillérecskék vannak. Hangvetője öt szabadon álló dúsan faragott volutából áll, rajta aranyozott sugarak közt Krisztusmonogram található, a kosár alján pedig a Szentlélek galamb alakban.
Az örökmécses körte alakú, három karon függő ezüst, a 18. századból.
A szentélyben látható még a Káptalan és Zichy Ferenc püspök címere aranyozott fán ill. a pápa és Sopron városának címere stukkóként.
Az új szembemiséző oltár, a kőpad és az olvasópult Szakál Ernő tervei szerint készültek, ahogyan a kápolnák bejáratánál körbefutó keresztút sorozat is.
A szentély bejáratánál találhatjuk az altemplom lejáratát is.

Kápolnasor:
A főhajó két oldalán 4-4 kápolna található.
A stukkódísz az egymással átellenes kápolnákban nagyjából egyezik. Az oldalkarzat mellvédjén minden kápolna felett az adományozók egy-egy címere látható. A kápolnasor felett kosáríves, keresztboltozatos karzat fut végig.

Keresztelőkápolna:

A kápolna keleti falán található a stukkóportálé 1695-ből. Az ajtó mellett két oldat magas talapzaton egy-egy csavart oszlop áll, mögötte ék alakú pillér, aranyozott korinthoszi fejezettel. Az ajtó felett márványozott stukkókartus, a csigásan kezdődő oromzat mezejében kerubfejek, középen pedig fonatos keretben a Teremtő Isten képe.
A freskó a mennyezeten Szent Gellértet ábrázolja, amint a magyarokat kereszteli, melyet Wosinszky Kázmér festett 1950-ben.
A nyugati falon kődombormű található 1780-ból, ami a Szentháromságot ábrázolja.
A Keresztelő kút a XVIII. század első feléből származik. Alsó, medence része kőből, felső része fából készült, amin faragott Krisztus megkeresztelése ábrázolás látható.
A kápolna falába lett beépítve egy középkori freskótöredék és egy szentelési kő.

Jótanács anyja kápolna:

Az Oltárképet Stephan Dorffmeister festette 1781-ben, ami a Jótanács anyja genazzanoi kegyképének másolata.
A freskó a mennyezeten Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja, melyet Wosinszky Kázmér festett 1950-ben.
A nyugati falon stukkókeretben Szent József képe látható, melyet Stornó Ferenc festett 1879-ben.

Háromkirályok kápolna:
Az oltárkép a Háromkirályok hódolatát mutatja be a kis Jézus előtt (Rubens utánzat). A képet 1731-ben vásárolták.
Az oltáron Szent Tamás és szent András 18 századi faszobrai állnak.
Az oltárkép fölött Szent József a kis Jézussal stukkókép Szakál Ernőtől 1950-ből.
A mennyezeten virágos indák és füzér közt két stukkókeretben dombormű található:Szent Ignác megtérése Manresában (18. század) és Szent Péter Róma felett (Szakál Ernőtől, 1947)
A középső stukkókeretben a freskó a Menekülés Egyiptomba jelenetet ábrázolja, melyet  Wosinszky Kázmér festett 1954-ben.
A nyugati falon látható Szent Ignác megdicsőülése festmény a 18. századból.

Nepomuki Szent János kápolna:
Az oltárkép Nepomuki Szent János megdicsőülését ábrázolja, melyet 1760-ban Primes György városplébános festett.
Az oltáron található Szent István király és Szent Lipót őrgróf aranyozott fa szobra a 18. századból.
Az oltárfölötti lunettakép zenélő angyalokat ábrázol.
Szakál Ernő készítette Szt. Péter szabadulását és Szent Pál megtérését ábrázoló mennyezeti stukkódomborműveket 1951-ben.
A mennyezeten stukkókeretben középen Wosinszky Kázmér képe, Szent Antal a halaknak prédikál látható, amely 1952-ben készült.
A nyugati falon id. Stornó Ferenc munkája látható, amely Szent Péter szabadulását a börtönből ábrázolja.

Borgia Szent Ferenc kápolna:
Az oltárkép Borgia Szent Ferenc elragadtatását ábrázolja, melyet Schaller István festett 1764-ben.
Az oltáron található Gonsagai Szent Alajos és Kosztka Szent Szaniszló aranyozott faszobra a 18. századból.
A mennyezet falképe a Kassai vértanúkat ábrázolja, melyet Wosinszky Kázmér festett 1956-ban.
Az oltár feletti lunettakép zenélő angyalokat ábrázol.

Szent Margit kápolna:
Az oltárkép Szent Margit küzdelmét a sárkánnyal ábrázolja, melyet Schaller István festett 1764-ben.
Az oltáron található Szent Margit és Szent Erzsébet aranyozott faszobrai a 18. századból.
A mennyezet falképe Szent Quirinus püspököt ábrázolja, amint Sopron határában prédikál. A képet Wosinszky Kázmér festette 1952-ben.
Az oltár feletti lunettaképben angyalok láthatóak.

Szent Kereszt kápolna:
Az oltáron a Szent Kereszt látható Mária és az Evangélista szent János szobraival, melyek Széchenyi Ignác megrendelésére készültek 1766-ban,
A mennyezet falképe X. Szent Piusz áldozatát mutatja be, amit Wosinszky Kázmér festett 1956-ban.

Utolsó Ítélet kápolna:

Az oltár klasszicizáló díszítésű, ion oszlopokkal és urnákkal díszítve. Stílusa elüt a többi kápolna barokk jellegétől.
Az oltárkép a szenvedő lelkeket ábrázolja a purgatóriumban. A képet Maurer Ferdinánd festette 1830 körül.
Az oltár feletti ovális képben, egy angyal látható, amint egy lelket visz magával a Mennybe.
A nyugati falon, az oltárral szemben, 1737-ben készült Anton Rudolf von Wiedersberg emlékére, aki a felirat szerint három császárt szolgált ötven év alatt. Rajta koponyás keretben címer és a szöveg latinul.

Torony:
A torony 1882-ben épült Spach Ferdinánd tervei szerint neoreneszánsz stílusban. A toronyban három harang lakik.

Szakirodalom:
Mohl Adolf: A soproni Sz. György-templom és plébánia rövid története. Győr, 1926.
Házi Jenõ: Sopron középkori egyháztörténete. In: Győr egyházmegye múltjából. IV. szám 1. rész, pp.215-229.
Sallay M. - Sedlmayr J.: A soproni Szent György templom homlokzatának helyreállítása.
Csatkai Endre: Conti Péter Antal soproni stukkószobrász. In: Emlékkönyv Lyka Károly hetvenötödik születésnapjára. Bp. 1944. p. 190.
Az Altomonte-k és Schaller István szerepe a soproni barokk festészetben. In: MÉ 1952, p. 69., 71., 73.
Csatkai E. - Dercsényi D.: Sopron és környéke műemlékei. Bp. 1956 pp. 233-244.
Balogh J.: A soproni Szt. György templom középkori szobrai. In: Soproni Szemle. XVIII. évf. (1964) pp. 203-217.
Nemes András: Sopron, Szent György-templom. TKM Kiskönyvtára